Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉRALKAT [r-a] főnév
  • 1. (lélektan) Egyéni vonásoknak testi adottságokon alapuló sajátos összetétele, mely elsősorban az egyéni érzelmi és akarati magatartásban mutatkozik meg; vérmérséklet. Véralkatánál fogva búskomor. Szerencsés véralkata van. □ A délceg nő … arcszíne a leghevesebb véralkatra látszott mutatni. (Jókai Mór) Nem azért szokott kérdezősködni, hogy feleletet kapjon; a kérdezősködés csak véralkata megnyilvánulásának egyik szónoki formája volt. (Ambrus Zoltán)
  • 2. (elavult) Vki vérének összetétele, élettani tulajdonsága. □ Minden ember teljesen hasonló véralkattal, idegszervezettel… jő világra. (Arany János)
  • véralkati; véralkatú.