VENDÉGBARÁTSÁG főnév (történettudomány, néprajz)
<Ókori népeknél, kül. a görögöknél, rómaiaknál, ill. általában kezdetleges társadalmakban> az a hagyományosan kötelező szíves barátság, amellyel vki mint házigazda a hozzá betérő idegent, vándort vendégként fogadja, oltalmat, védelmet és segítséget nyújt neki, ill. a köztük ennek folytán létrejött kölcsönös baráti, szövetséges viszony, amely leszármazottaikra is kiterjed, tovább öröklődik. A vendégbarátság joga; vendégbarátságot köt vkivel. Megsértette a vendégbarátságot.
vendégbarátsági.