VEMHEDZIK [e-e] ige -ett, -ene [ë, e-e],
eddzen [e-ë]; -eni [e] vemhezik ..zett ..ztek [ë, e], ..zne, ..zzen [e, ë]; ..zni (csak 3. személyben) (
népies)
tárgyatlan <Állat nősténye, főleg kanca> vemhét a világra hozza, ellik.
Két kancája is vemhedzett. □ Vad ménes akárhány, vad anyáktul ellett, Barangol a síkon
Vemhedzik a kanca. (Arany János) || a. tárgyas (
ritka) <Vemhet> világra hoz.
Kettőt vemhedzik.
- Igekötős igék: levemhedzik; megvemhedzik.
- vemhedzés v. vemhezés; vemhedző v. vemhező.