Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VELŐTLEN [e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. (ritka) Olyan, amiben nincs velő. □ [A száraz ágakat] a lágy szellő … egymáshoz csörteti …, mint halotti váz velőtlen csontjait. (Madách Imre)
  • 2. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Tehetségtelen, értéktelen <személy>. □ Canning nem egészen velőtlen politikusnak tartatik. (Eötvös József)
  • 3. (átvitt értelemben) Üres, lapos, tartalmatlan, erőtlen <beszéd, megnyilatkozás, irodalmi alkotás>. Velőtlen beszéd, vezércikk. Rövid, de velőtlen. □ [Szigligeti] népszínművei leszoríták a hajdani velőtlen bohózatokat, a siralmas rémdrámákat. (Jókai Mór)
  • velőtlenség.