A magyar nyelv értelmező szótára

VELE [e-e] határozószó (személyragos) és igekötő

• I. határozószó (személyragos) -m, -d, velünk, -tek [ë], velük v. (régies) velök v. (elavult) velek [e-ë]; (népies, irodalmi nyelvben) véle Nyomósítva: énvelem stb., ővelük; <a személynévmás nem használt -vel ragos alakja helyett, néha a mutató névmás -val, -vel ragos alakjának jelentésében.> Általában: a személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személlyel, tárggyal, dologgal.
• 1. Az ő társaságában, az ő társaként; kíséretében. Vele voltam a színházban. Gyere velem moziba! Velük szolgáltam az ezredben. □ Isten hozzátok! lelkem, múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim. (Petőfi Sándor) Szerettelek, | de már tudtam, nem maradok veled. (Szabó Lőrinc) || a. Az ő közreműködésével, részvételével. Egyedül nem tudod megcsinálni, csak velem. □ Veletek, általatok, ha nektek tetszik, nélkületek, sőt ellenetek, ha kell. (Kossuth Lajos) || b. Mozgása, haladása közben, őt v. azt is magával vive, rántva v. általában mozgatva. → Forog vele a világ. A kocsi felfordult vele. Felkapta az almát, és elszaladt vele. □ Ez a gép tán egyenest a Más világba megy velünk! (Petőfi Sándor) Az egyik rókakölyök elkapta [a nyúllábat], és elkezdett vele szaladni. (Mikszáth Kálmán) || c. (népies) <Tárgyról, dologról szólva:> hozzáadva, kiegészítésül. □ Ihol a tarhonya; itt a zsír is vele. (Gárdonyi Géza) || d. (átvitt értelemben) <A személyraggal jelölt személy iránti együttérzés kifejezésére.> Vele van bajában. Aki nincs velem, az ellenem van. Aki nincs ellenünk, az velünk van. □ Gyászodban minden érzésemmel, minden gondolatommal veled vagyok. (Gárdonyi Géza)
• 2. A személyraggal jelölt dologgal, személlyel mint eszközzel. → Parancsolj(on v. -atok, -anak) velem! Itt a kés, tudsz vele vágni? Rendelkezzék velem! Csak játszik veled, nem szeret. □ Valamelyik pajzán menyecske … egy hógomolyát [= hógolyót] gyúrt, és megdobta vele a vicispánt. (Mikszáth Kálmán) Olykor előkotrom egyik … kaparós töltőtollam …, s vele körmölök. (Kosztolányi Dezső) || a. Az ismert, az említett dologgal mint közlekedési eszközzel. A vonat indul, elmégy vele? || b. Ezzel a szavával, beszédével mint kifejező eszközzel. Mit akart vele mondani? □ Már ezt úgy mondta [a lány], hogy kést forgat vele a másik lány szívében. (Móricz Zsigmond)
• 3. <Műveltető értelmű ige mellett:> A személyraggal jelölt személlyel mint a cselekvés végrehajtójával. Velem készíttette el az egész tervet. □ A kormány vele akarja fölpiszkáltatni a nagy szemétboglyát. (Mikszáth Kálmán) Áprilist járattak vele. (Ambrus Zoltán) Olyan jó kedve volt, madarat lehetett volna vele fogatni. (Móricz Zsigmond)
• 4. A személyraggal jelölt személy közvetítésével; általa, tőle. Velem küldte el a könyvet neki. Veled akarok izenni apámnak.
• 5. A személyraggal jelölt személlyel, dologgal mint a cselekvés v. történés szenvedő alanyával. Vele született ←. Különös dolog történt velem. Veled is megeshet ilyesmi. Mi van veled? a) miféle szokatlan dolog történik v. történt veled?; b) mi bajod van, mi bánt? Ilyet velem nem lehet csinálni. Nem tudok mit kezdeni vele. Mit akarsz vele? Mi lesz velem? □ Hova legyek veled, te rossz gyermek? (Csiky Gergely) Keresd meg Mari kisasszonyt, s gyere jelenteni, mi van vele, hogy még fel nem öltözött. (Mikszáth Kálmán) Mi vagyok én, hogy velem ezt merik tenni! (Móricz Zsigmond) || a. A személyraggal jelölt dologgal, mint cselekvésének céljával, tárgyával. Elkészült, készen van vele. || b. <Érzelmileg erősen színezett felkiáltásokban:> → el vele!; ide vele!: hozzák ide v. jöjjön ide; → ki vele!; le vele!: <rendsz. politikai szónokkal szemben nemtetszést, visszautasítást kifejező felkiáltásként:> nem kell! abcúg! le onnan! Akasztófára vele! → Lámpavasra vele! A → pokolba vele! □ Ide veled, régi kardunk! (Petőfi Sándor) Pokolba veled! (Arany János)
• 6. Irányában; iránta; vele szemben. Barátságos, közlékeny, szíves vele. □ Aztán legyen vele okos az ember … (Csiky Gergely)
• 7. <Vmely testi, egészségi, esetleg lelki állapotra visszautalva:> ebben az állapotában. Influenzája volt, fenn járt vele, aztán visszaesett. || a. <Hasonló helyzetben:> miatta. Eltört a lába, feküdt vele négy hétig. Nagy bánata volt, visszavonult vele az emberektől.
• 8. <-val, -vel ragos vonzatú igékkel és melléknevekkel v. kifejezésekkel kapcs. a(z ismert, említett, szóban forgó) konkrét határozót helyettesítve:> azzal, ezzel. –8₁ <Szóbeli v. írásbeli érintkezést, közlekedést jelentő igék és kifejezések mellett.> Barátkozik, kibékül, megalkuszik, szövetkezik vele; beszél, társalog, szól vele; levelez, leveleket vált vele. □ Nem merek szemébe nézni, ha velem szól. (Eötvös József) Egyébiránt közlendőm is van veled … (Mikszáth Kálmán) –8₂ Találkozást v. együttlétet jelentő igék mellett. (Össze)találkozik, (össze)ütközik vele. Tartson velem! –8₃ <Ellenfélként szembenállást jelentő igék, kifejezések mellett.> Hadakozik, harcol vele; birkózik vele; összevész, veszekszik, vitatkozik vele; párbajt vív vele. □ Válogatott nép az, mind derék emberek, Víni sík mezőn is dolgot adna velek. (Arany János) Szent Kelet vesztett boldogsága | … Táncol egy boros asztalon | S ős Kaján birkózik velem. (Ady Endre) Beszéljen, … mi baja van velünk! (Móricz Zsigmond) –84 <Vkivel, vmivel való foglalkozást, bánást jelentő igék és kifejezések mellett.> Gondol, bajlódik, törődik, vesződik vele; csúfolódik, tréfál vele; köze, dolga van vele; jól, rosszul bánik vele; végez vele. Mi gondom vele? –85 <Vkivel, vmivel való ellátást jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Ellát, jutalmaz, megajándékoz vele; felruház, körülvesz vele; beültet, megtölt vele; kínál, ékesít vele; ékes vele; tele van vele. □ Ilyen erős csak az lehet, | ki velünk van teli. (József Attila) –86 <Testi, lelki vágyak, szükségletek kielégítését jelentő igék és kifejezések mellett.> Jóllakik, beéri, kibírja, táplálkozik vele; él, visszaél vele. Nem megy vele semmire. Mit érek vele? –87 <Birtoklást, bővelkedést jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Bír vele; bővelkedik vele; teljes vele. –88 <Összeillést, összetartozást és ezek ellenkezőjét jelentő igék és kifejezések mellett.> Megegyezik, összeillik, talál vele; ellenkezik vele; felér vele; egyenlő, ellentétes, közös, párhuzamos, rokon vele. –89 <Cserét, adás-vevést és egyéb, az anyagiakkal összefüggő cselekvést, állapotot kifejező igék, melléknevek és kifejezések mellett.>Adós vele; tartozik vele. Itt van tíz forint, vásárolj vele valamit. –810 <Hasonló kifejezésekben társhatározóként.> Megosztozik vele.Cserélj velem kalapot. –811 <Kérkedést, biztatást, vádolást jelentő igék és kifejezések mellett.> Biztat vele; dicsekszik, hízeleg, kérkedik vele; fenyeget, gyanúst, vádol vele. –812 <Kényszert jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Kénytelen vele. □ Odakint az apróság úgy fagyoskodik, mintha muszáj volna vele. (Móricz Zsigmond) Gyuri … előre kivágta a huszonegyét, bár nem volt köteles vele. (Móricz Zsigmond) –813 <Némely közlést jelentő ige mellett, a közlés tárgyára utaló szóként.> Előáll, előhozakodik, kipakol, kirukkol vele. Valami újabb kívánsága van, épp az imént állott elő vele. □ Tudtam, hogy letagadod … mihelyt kipakolok vele, mit jelentettek rólad. (Ambrus Zoltán) –814 <Hasznot, ill. kárt jelentő kifejezések mellett:> általa (1). Mit nyerek vele? Nem sokat használ vele, ha követelőzik. □ Tanult, jeles fiú. Jól jártunk vele. (Móricz Zsigmond) Otthagyta őket, a nevét se tudja egyiknek-másiknak. Mit vesztett vele? (Móricz Zsigmond)
• 9. <Néhány állandósult szókapcsolatban, (hosszabb időre való) távozás esetén v. végleges búcsúzáskor tegező viszonyban egy, ill. több személyhez szóló köszöntésben, a megszólítottra utaló szóként.> → Béke veled (v. veletek)! Ég veled (v. veletek)! Isten veled (v. veletek)! 9₁ (bizalmas) Isten vele (v. ritk. velük): <hasonló köszöntésként magázó viszonyban>.
• 10. <-val, -vel ragos vonzatú határozószókkal és névutókkal kapcs., a(z ismert, említett, szóban forgó) konkrét határozót helyettesítve:> azzal, ezzel. Átellenben, szemben, szemközt vele; együtt, (népies, az 1. és 2. személyben gyak. a -vel rag ismétlésével:) velemmel stb. együtt. □ Eladtad te azokat a katonákat már veleddel együtt. (Jókai Mór) Gyuri ott állott velök szemtől szembe. (Mikszáth Kálmán)
• II. igekötő (rendsz. csak a velejár igében és származékaiban) (bizalmas) <Önállósítva, eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott közlés nyomósítására, az igekötős igével egyértékű.> Ugye az ilyen állással velejár a sok izgalom.] – Vele bizony [= valóban velejár].