VEGYSZER [e-ë v. ë-ë v. e-e] főnév (kissé régies, választékos)
Rendsz. vegyi úton készített, vegyi hatású, különféle (vegyészeti) célokra haszn. anyag. Vegyszerekkel kezel vmit; vegyszerekkel kísérletezik. □ S elfáradnék s nem kéne zsongító mérgű vegyszer, Hogy alhassam, puhán elringatna a pázsit
(Tóth Árpád) Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. | Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer. (Kosztolányi Dezső)
vegyszeres.