VÉGHEZVITEL [ë-e] főnév (kissé választékos)
A véghezvisz igével kifejezett cselekvés, az a cselekvés, hogy vmit véghezvisznek; megvalósítás, teljesítés. A munkálatok véghezvitele. A véghezvitel nehezebb, mint a tervezés. Az átszervezés véghezvitelére két hónapot kért. □ Annyi nagy dolog véghezvitelére
időt találtak
(Eötvös József) Látszott, hogy a leány szeretné kivenni kedveséből: nem dönti-e magát a
kapott utasítás véghez vitelével valami oktalan nagy veszélybe? (Jókai Mór)