Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉGEZÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. (ritka) Végzés (1). A munka végezése közben.
  • 2. (elavult, költői) Istenségnek, sorsnak rendelése. □ A boldogabb végezések az én szerencsémet a régire változtatják. (Csokonai Vitéz Mihály) [Nótázó, vén bakák.] Igy járnak a Végezés ormán Ezer és ezer évek óta, | Mindig a Halálba loholtak S el nem hagyta őket a nóta. (Ady Endre)