Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <dolog>, amelynek a végét nagy kiterjedése, hosszúsága miatt nem lehet látni; beláthatatlan. Végeláthatatlan puszta, síkság, sivatag, tenger. Végeláthatatlan menetben vonult az ünneplő sokaság a Hősök terén. □ Egy végeláthatatlan sereg nép vonult utánuk. (Jókai Mór) A vicinális csaknem üresen döcög a végeláthatatlan síkságon keresztül. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben) Időben nagyon hosszú, nagyon sokáig tartó, szerfölött elnyúló. Végeláthatatlan viták. □ Következett aztán a végeláthatatlan megtárgyalása múltnak, jelennek, jövőnek. (Nagy Lajos)