VEGETÁL [ë-ë v. e-e] tárgyatlan ige -t, -jon (választékos)
<Élőlény, növény> éppen csak tengeti életét; tengődik. Éltünk máról holnapra, vegetáltunk. □ A vacatiót iszonyú henyeségben töltöttem
Ettem, ittam, vegetáltam. (Arany János) Nincs mit tennem, mint visszatérni a jégbarlangba s vegetálni, míg élelmiszeremben tart. (Jókai Mór) Nem arra van az ember, hogy vegetáljon, mint egy állat. (Karinthy Frigyes)
vegetálás; vegetáló.