Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉDETT [ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <személy v. dolog>, akit v. amelyet vki v. vmi véd. Esőtől védett hely; a zsoldos csapatoktól védett bástya; az ügyvéd által védett vádlott; az árokkal védett falak. □ [Mari] odaállt a kövér Rajcsányiné háta mögé, s onnan, védett helyről követi el a … merényletet. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (orvostudomány) Olyan <ember, hasznos állat>, aki v. amely védőoltás v. bizonyos fertőző betegség kiállása következtében ezzel a betegséggel szemben ellenálló, nem fogékony rá. Az állatot védőoltással egy ideig védetté lehet tenni bizonyos betegségekkel szemben.
  • 3. (hivatalos) Olyan <zárt terület>, amely a rajta élő növény- és állatfajok zavartalan életének biztosítása végett különleges védelemben részesül. Védett erdő; védett terület: rezerváció (2), rezervátum. Természetvédelmi, vadgazdasági védett terület. || a. (mezőgazdaság, 1945 előtt) Védett birtok: <kapitalista államban, kül. gazdasági válság idején> olyan b., amelynek tulajdonosát rendelet védi a további eladósodás ellen. || b. Olyan, aminek minőségét, állagát, ill. fennmaradását törvény, rendelet védi. Védett borok, állat- és növényfajták.
  • 4. (1945 után, hivatalos) Olyan <nem állami tulajdonban levő műtárgy>, amelynek tulajdonosát, hollétét az arra illetékes állami szerv nyilvántartja, s amely ily módon a kutatók számára hozzáférhető, és alkalmilag, kiállítás végett igénybe vehető. Védett festmény, kép, műtárgy. || a. (jogtudomány) Védett név: olyan vezetéknév, amelyet történeti jelentősége miatt névváltoztatáskor a hatóság nem enged felvenni.
  • II. főnév -et [e], -e [e] v. -je [e] (irodalmi nyelvben) Védett személy, védenc. □ Orbánnak egyetlen reménye az maradt, hogy védettjeivel még elérheti a várost. (Eötvös József) [Az ügyvéd] megfordult a palotában, s tudta, hogy a védettjének itt kell rá várnia. (Ambrus Zoltán)
  • Szóösszetétel(ek): szélvédett.
  • védettség.