VÁZLATKÖNYV főnév (
művészettörténet)
Képzőművészek vázlatait tartalmazó v. ilyenek készítésére haszn., rendsz. kemény fedelű, vastagabb rajzfüzet.
Az emlékkiállításon láthatók voltak a festő vázlatkönyvei is. □ Útitársam elővette vázlatkönyvét. (Mikszáth Kálmán) A vázlatkönyve nyitottan pihent az ölében; néha elmerülve
próbált egy-két puha vonalat. (Kaffka Margit) A művész jön balról. Óriási kalap a fején, bő lebernyeg, lobogó nyakkendő. Hóna alatt vázlatkönyvet szorongat. (Karinthy Frigyes)
- vázlatkönyves; vázlatkönyvi.