Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VEDLIK [e] ige -ek, -esz; -ett [ë, e, ë]; -enék, -enél [e, e], -ene [e-e]; -eni [e] (felszólító módban nem haszn.)
  • 1. tárgyatlan <Némely állat> az év bizonyos szakában folyamatosan leveti bőre felső rétegét v. szőrét, tollát, pikkelyét. Vedlenek az emlősök, az ízeltlábúak, a madarak; vedlik a hernyó, a kígyó, a kutya, a lúd, a réce. || a. tárgyas (ritka, költői) <Némely állat, bőre régi felső rétegét stb.> az év bizonyos szakában folyamatosan leveti. □ Van egy kies part, hol kakukfü nő… Ott vedli tarka bőrét a kigyó. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • 2. tárgyatlan (ritka, tréfás) <Vkinek a bőre> hámlik: Felégette a nap a bőrét, és most vedlik.
  • 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Vmely tárgy külső rétege> kisebb-nagyobb mértékben hull; kopik. Vedlik a ház: hull a házról a vakolat; vedlik a kabát, a ruha. Nagyon vedlik már ez a bunda.
  • 4. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, olykor rosszalló) Vmivé vedlik: <személy>, vmely kényszerítő körülmény v. jellembeli tulajdonság folytán gyökeresen mássá válik, mint azelőtt volt, és ezzel kiszakad régebbi közösségéből. □ [Pista, a parasztfiú] az évek haladtával lassankint úrrá vedlett: kockás úri ruhában járt, ezüstórája volt és tajtékszipókája. (Gárdonyi Géza) Vizy … nyájas szalonemberré vedlett. (Kosztolányi Dezső)
  • Igekötős igék: átvedlik; levedlik; megvedlik; visszavedlik.
  • vedlő.