VASSZŰZ [s-sz] főnév (történettudomány)
Nő alakú, középkori kínzóeszköz, amelynek vasból készült, szétnyitható köpenyszerű burka éles késekkel v. nagy, hegyes vasszögekkel volt kibélelve; kül. szüzességüket vesztett lányok v. házasságtörő asszonyok kivégzésére használták úgy, hogy a beléje állított személyre összecsukták. □ Még ha
apróra összevagdaltat is kegyelmed
, akkor is szeretni fogom az én kedves kis Katicámat
, fenyegethetnek a bécsi "vasszűzzel", le nem mondok róla. (Jókai Mór)