Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VEDEL [e-e] ige -t, -jen [ë] (kissé népies, durva) tárgyas (rosszalló) <Ember> nagy mennyiségben, otromba mohósággal iszik vmit. Vedeli a sok vizet. Nem issza, vedeli a bort. □ Hazudni, tagadni legjobban tudott, … legtöbb pálinkát tudott vedelni egy hajtókába. (Jókai Mór) Voltaképp a sötét sillerbor által megfestett szódavizet vedelik. (Tömörkény István) || a. tárgyas <Állat> mohón iszik vmit. □ [A kutya] tizennégy kockacukrot evett meg. Ettől megszomjazott. Eléje rakattam egy tányér vizet … Vedelte. Jól esett neki. (Kosztolányi Dezső) Fölfordulna … [a diák] is, mint a lova … A víztől, amit az utakon vedel. (Babits Mihály) || b. (tárgy nélkül) (rosszalló) Ilyen módon iszik. Igyál rendesen, ne vedelj! □ Vedeltek, mint a gödények, gyorsan, habzsolva az italt. (Kosztolányi Dezső)
  • Igekötős igék: bevedel.
  • vedelés; vedelő; vedelt.