Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VARRAT [2] főnév -ot, -a v. -ja
  • 1. Az a hely, ahol két v. több tárgy, kül. kelmedarab fonállal össze van varrva. A nadrág varrata. || a. Az az átfűzött fonal, amivel varrtak, ami két tárgy, kelmedarab összefüggését biztosítja.
  • 2. (orvostudomány) Sebészeti öltés, amellyel a seb széleit a gyógyulás elősegítése végett egymás mellé hozzák. || a. (orvostudomány) Az ilyen öltés után visszamaradó heg, forradás.
  • 3. (műszaki nyelv) Kaucsuklemezből, ill. általában minden műanyagból a készítendő tárgynak megfelelően kiszabott rész széle, ahol más részekkel összenyomták, ill. összeragasztották. || a. (műszaki nyelv) Vasalkatrészek összehegesztésekor keletkező, az alkatrészeket összetartó kötés. Varrat nélküli acélcsövek.
  • 4. (biológia) Az egyes koponyacsontoknak a fogaskerék fogaihoz hasonló módon történő összekapcsolódása (sutura). Vízfejűség esetében a varratok nem csontosodnak.
  • Szóösszetétel(ek): 1. varratkiszedés; 2. csontvarrat.
  • varrati; varratos; varratú.