VÁRÓTEREM főnév
<Vasúti állomás épületében> a várakozás céljára való és erre ülőhelyekkel berendezett nagyobb helyiség, terem.
A nagyobb állomások várótermei tele voltak hazatérő katonákkal. □ Nagy mozgalom támadt a perronon, a váróterem őrei csengettek, kiáltoztak. (Babits Mihály) || a. (
1945 előtt) <Nagyobb kastélyban v. (királyi) palotában> az a helyiség, amelyben a meghívott v. kihallgatásra jelentkező személyek várakoznak. □ [A bécsi császári palotában] bebocsáták a nagy váróterembe, ahol már akkor sok ember volt. (Jókai Mór) Elszedte tőlük a botokat és bevezette őket a váróterembe. (Ambrus Zoltán)
- várótermes; várótermi; várótermű.