Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÁNDORTANÍTÓ főnév
  • 1. (1945 előtt) Bizonyos kijelölt körzetben helységről helységre járó, mezőgazdasági szakismereteket terjesztő tanító. Kertészeti, méhészeti, szőlőművelési vándortanító; gazdasági, kerületi vándortanító. 2. (régies) Rendsz. nem szakképzett, de a legszükségesebb ismeretekkel bíró s rájuk a népet ide-oda vándorolva tanítgató személy. Táncsics vándortanítóként járt a jobbágyok között. || a. (történettudomány) A magasabb szellemi műveltséget helyről helyre vándorolva terjesztő személy. A szofisták egytől egyig vándortanítók voltak. A Bizáncból menekült görög tudósok vándortanítóként terjesztették a görög nyelvet Itáliában. A reformáció jórészt vándortanítók útján terjedt el Európában.
  • vándortanítói; vándortanítóság; vándortanítóskodik.