Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (történettudomány) Rendsz. állattenyésztéssel foglalkozó, állandó lakóhely nélküli nomád nép v. néptörzs. A honfoglaló magyarok vándornép voltak. □ Kezd kibontakozni a hegyszorosokból maga a vándornép zöme (Jókai Mór) A vándornépeknél régi szokás, hogy a pártában maradt lányokat, özvegy asszonyokat a család férfitagjai vígasztalják. (Krúdy Gyula)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan emberek csoportja, akiket kenyérkereső foglalkozásuk vándorló életre kényszerít. Az ablakosok, üstfoltozók vándornépe; a sommás munkások vándornépe. □ Némely ember vitába eredt, hogy ez a vándornép [= a vándorszínészek] több becsületet érdemel. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben,bizalmas v. választékos) Egy lakóhelyen sokáig maradni nem bíró, nyugtalan természetű, költözködni szerető személyek kisebb csoportja. A szomszédba helyét állandóan változtató vándornép költözött.