VÁNDORLEGÉNY főnév (
történettudomány)
<A céhek korában> olyan, rendsz. éppen úton levő fiatal iparos, aki mesterré avatása előtt gyakorlatszerzés végett rendsz. gyalogszerrel hazai v. külföldi mesterekhez utazgatott, és ott dolgozott. □ Vándorlegénynek egy bugyorral is aranybánya ez az ország. (Vas Gereben) Hajitsd el tőrödet S végy
bicskát: a parasztok S vándorlegények táskáját kivágni. (Madách Imre)