VÁNDORCIGÁNY főnév
Állandó lakóhely nélküli, helyét sűrűn változtató cigány.
A vándorcigányok a falu szélén ütötték fel sátrukat. □ Akkor [= a múlt században] talán senki sem élt a percnek, csak a vándorcigány. (Krúdy Gyula) S tán jobb volna, kedvesem, | nem is lakni sehol sem,
| csavarogni világba, | hálni réten, határba, | vándorcigány módjára. (Babits Mihály)
- vándorcigányos; vándorcigányság.