Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Némely emlős állat> alomból, falevélből való fekvőhelyét, vackát készíti, igazítja; vackot készít (magának). Vackol a disznó, fiazni készül. || a. <Állat> vacká(ba)n fekszik, megbúzódik, megbújik. □ [A vadászkutya] ha nyulat áll, elfordul tőle a testével, s csak a fejtartásából tudom, merre vackolhat a tapsifüles. (Bársony István)
2. (bizalmas, rosszalló) <Személy> kezdetleges, szegényes, nyomorúságos v. ideiglenes háló-, ill. fekvőhelyet, vackot készít (magának) rendsz. a földön, ruhadarabokból, rongyokból, v. rongyokon, szalmá(ba)n. A földre, a kemencepadkára, a szalmakazal tövébe vackolt. || a. (bizalmas, rosszalló) Ilyen helyen fekszik, alszik. □ Tele minden szoba hívatlan vendégek ízékeivel; szalmával, amiben vackoltak. (Jókai Mór) || b. (ritka, tréfás) Ágyat vet, ágyaz (és lefekszik). Késő este van már, vackoljunk.
3. (ritka, bizalmas) Holmiját, ruháját lerakja vhová, kül. a földre; lerakodik. A fa tövébe vackoljatok!