VEDER [ë-ë] főnév vedret [ë-ë], vedre [ë-e] vödör vödröt, vödre [e]
- 1. Főleg bádogból, ritkábban más anyagból készült, csonka kúp v. henger formájú nyitott edény; félkör alakú, lehajtható vas fogantyúja van; vizet v. más önthető anyagot hordanak, ill. tartanak benne. Itató, korpás, moslékos, szemetes, vizes veder. Kézről kézre adogatták a vedreket, így oltották a tüzet. □ Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen. (Petőfi Sándor) A befoltozott vödörrel elmegy
a városi kúthoz. (Gelléri Andor Endre) Egy nő vödröt visz, benne kefe és súrolórongy. (Nagy Lajos) || a. <Gémes v. kerekes kút ostorán, láncán, kötelén> ilyen alakú, rendsz. dongákból összeállított edény; a kútból vizet mernek vele. Leereszti, felhúzza a vedret. Beleesett a veder a kútba. □ Nyöszörög a kútgém betegen
Harangoz a szélben a vödör. (Arany János) S a kút felel: esti itatáshoz | pántos vödör csattan a fenekén. (Radnóti Miklós)
- 2. (műszaki nyelv) Kotrógép puttony alakú merítő edénye, ill. edényeinek egyike; serleg. A lépegető kotrógép vedre több köbméter földet emel ki egyszerre és rak szállító eszközre.
- 3. (elavult) Folyadék mérésére űrmértékül haszn., 11,318 liter űrtartalmú edény.
- 4. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy vederbe belefér. Egy veder víz.
- Szólás(ok): ld. cseber.
- Szóösszetétel(ek): 1. vederfecskendő; vederlánc; 2. hamvveder.
- vedernyi.