A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÁNYOLÓ melléknév és főnév

I. melléknév (szövőipar, bőripar) Olyan <személy>, aki ványol (12). Ványoló csizmadia. || a. (szövőipar, bőripar) Olyan <eszköz, anyag>, amellyel ványolnak. Ványoló folyadék. || b. (szövőipar, bőripar) Olyan berendezés, amelyben v. amelyen ványolnak (12). Ványoló berendezés.
II. főnév -t, -ja
1. (szövőipar, bőripar) Ványoló személy. Ványolóként dolgozik.
2. (bőripar) Szerszám, amellyel a bőrt ványolják.
3. (szövőipar) Dézsa, teknő, kád, amelyben ványolnak; helyiség, ahol ványolnak.
4. (népies) Kalló (II. 2).
Szóösszetétel(ek): ványolóanyag; ványolódeszka; ványolódézsa; ványolódob; ványológép; ványolóhordó; ványolókefe; ványolómalom; ványolómunkás; ványolóüst; ványolóüzem; ványolóvas.