VÁLTOZATOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A változatos melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság, jelleg. A változatosság kedvéért v. okáért; változatosságra törekszik; szereti a változatosságot. □ A
dévaj nőt, mint az udvari hideg szabályosság ellentétét, csak a változatosság kedvéért is szerette. (Kemény Zsigmond) A húsdarabot
a változatosság kedvéért egyszer a levesben főzik meg, máskor a lencsében, paszulyban. (Krúdy Gyula) || a. Vminek változatos volta. Az étlap, a műsor, a színek, a szórakozás, a vidék változatossága. □ Péterkének olyan délelőttre volt kilátása, amely a férfias élvezetek nagy változatosságát fogja nyújtani. (Móra Ferenc)