Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÁLYOG főnév -ot, -a v. -ja
  • 1. Törekkel kevert agyagos sár mint építőanyag. Megtapossa, meggyúratja a vályogot. || a. (átvitt értelemben, tréfás) Vályogot köp: köpete telítve van porral. 2. Ebből készült vastagabb, tégla alakúra formált és a napon szárított, építőanyagul haszn. készítmény egy darabja, ill. tömege; vályogtégla. Vályogból rakott fal; vályogotvet. □ Mint az izmok, ha dolgozik az ember, | reszel, kalapál, vályogot vet, ás, | úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedt el | minden hullám. (József Attila) A házak vályogból épültek, s fehérre vannak meszelve. (Nagy Lajos)
  • 3. (mezőgazdaság) Olyan talaj, amelyben a homok, az iszap és az agyag nagyjából azonos mennyiségben fordul elő. Agyagos, homokos vályog.
  • Szóösszetétel(ek): vályogépület; vályogföld; vályogkemence; vályogkészítés; vályogtető; vályogvetés; vályogviskó.
  • vályognyi; vályogos.