Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÁLTOZÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <dolog, jelenség>, amely (éppen meg)változik, módosul. (közgazdaságtan) Változó tőke: a tőkének munkaerő vásárlására fordított része, amely a termelőfolyamatban változik: nagyobb értéket hoz létre, mint a befektetett összeg; felvonásonként változó szín; kékre változó lakmuszpapír. || a. Olyan, ami jellegét, mibenlétét v. mértékét, fokát változtatja; nem egyforma, nem állandó. Változó erővel; változó érzelmek, felhőzet, hangulat, hőmérséklet, időjárás; (vallásügy) változó ünnep: mozgó ü. □ A tudásnak úgysem tartalma érdekelte e könyvtárt: csak formája …; így a történetből nem a részletkutatások folyton változó eredménye, hanem csak módszerük. (Babits Mihály) || b. Olyan, ami könnyen az ellentétébe csap át; váltakozó (2a), ingatag, megbízhatatlan, forgandó. Változó szerencse, siker. Változó sikereket ért el. Változó sikerrel szerepelt. □ Ó te csalárd világ… Forgandó szerelem, változó szerencse … Új gyötrelmet hozál. (Balassi Bálint) S a változó szerencse szekerén A nagy világot összejártam én. (Petőfi Sándor)
  • 2. (nyelvtudomány) Változó ikes ige: olyan i. i., amely a jelentő mód jelen idejének egyes 3. sz-ében -ik végződéssel és a nélkül egyaránt használatos (pl. időz v. időzik, solymász v. solymászik). || a. (nyelvtudomány) Változó tő: olyan tő, amely némely végződés előtt megváltoztatja az alakját (pl. csokorból, csokrot; kézben, kezet; ló, lovas).
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (mennyiségtan) <Matematikai függvényben> az a mennyiség, amely különböző értékeket vehet föl. → Független változó;függő változó.
  • 2. (elavult) Egy váltás férfi fehérnemű. □ Letépte ruháit, s gyorsan cserélte változóit. (Kemény Zsigmond)
  • változóság.