VÁLTOGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
Általában gyakran, ismételten vált (I), cserél vmit.
- 1. Vmit, vkit mással ismételten v. gyak. felcserél, változtat. Váltogatja a barátait, ruháit, szokásait, szórakozásait. A nehéz munkában sűrűn kellett váltogatni az embereket. □ Shakespeare
nem csupa szeszély szerint váltogata kötött és kötetlen beszédet. (Vörösmarty Mihály) Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában
Tűnődik, fél lábon állván, El-elúnja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti. (Arany János) A jeges borogatásokat
maga váltogatta. (Herczeg Ferenc) Egyik lábat váltogattak másikra a hosszú ácsorgásban, mint a lúd. (Móricz Zsigmond) || a. (régies) <Két v. több személy> gyak., sokáig, többször (ki)cserél egymással vmit. □ Még sokáig váltogatták a szót
Elváltanak egymástól végtére. (Petőfi Sándor)
- 2. Váltogatja egymást: <két v. több személy, dolog> egymást rendszeresen váltja, ismételten egymás helyébe lép, v. sorban egymás után következik; váltakozik, cserélődik. Cseresznye- és diófák váltogatták egymást az út mentén. Az évszakok váltogatják egymást. A mozi vásznán egymást váltogatták a gyönyörű képek. A három mentőcsapat egymást váltogatja. □ Közben erős daliák, s kacagányos harci vezérek Ültenek
Jól megelégedvén [= étellel, itallal jóllakván], buzdító harci beszéddel Váltogaták egymást. (Vörösmarty Mihály) Szikes földön
legelők és apróbb-nagyobb sóstavak váltogatják egymást. (Eötvös Károly)
- 3. (régies) Ismételten (meg)változtat, (meg-)másít vmit. □ Értesz ahhoz, Hogyan kell a színt és szót váltogatni. (Jókai Mór)
- váltogatás; váltogatható; váltogató; váltogatott.