Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VALLATÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan <személy>, aki vkit vallat. A gyanúsítottat vallató rendőrtiszt.
  • II. főnév
  • 1. Az a személy, aki vkit vallat(ott). Az utcán felismerte vallatóját.
  • 2. (nem hivatalos) Az a helyiség, ahol vallatni szoktak. Bevezették a vallatóba.
  • 3. <Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:> Vallatóra fog: a) vallatás, faggatás alá vesz, vallatni kezd vkit. A tolvajt a rendőr vallatóra fogta. □ Novák vallatóra fogta: – Miért járt itt? (Kosztolányi Dezső); b) (átvitt értelemben, ritka, választékos) <régi kéziratot, könyvet azzal a szándékkal vizsgál, hogy vmely adatot kihámozzon, homályos problémára világosságot derítsen. Vallatóra fogta a XII. századból eredő kodexeket.
  • Szóösszetétel(ek): rabvallató.
  • vallatói.