VÁLLVEREGETÉS [e-ë-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A vállon vereget vkit, megveregeti vkinek a vállát szókapcsolattal kifejezett cselekvés, mozdulat <rendsz. leereszkedő, barátságos v. tréfás elismerés, biztatás jeleként, kifejezéseként v. üdvözlésül.> Kedélyes vállveregetés. Szokása a vállveregetés. Mindig vállveregetéssel fejezi ki megelégedését. □ A középkorú úriembert vállveregetéssel üdvözölte. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Leereszkedő, barátságos v. tréfás elismerés, biztatás. Ez csak olyan vállveregetés.
- vállveregetési.