VAKOLÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A vakol igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit vakolnak v. vakoltak; vminek, kül. csupasz falnak vakolattal való bevonása, betapasztása. Géppel való, gyors vakolás. Szépen halad a vakolás. Soká tart(ott) a vakolás. Végeztek a vakolással.
- 2. Ennek eredménye: vakolat. Lehulló, szemcsés, vastag, vékony, vízálló vakolás. Ennek a szobának szép a vakolása. □ [A szoba] falairól hulladozott a mész, látszott a vakolás. (Petőfi Sándor) Az egész munka nem volt valami nagy dolog. Csak a vakolás volt mészből. (Petelei István)
- 3. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Javítgatás, foltozgatás. □ Azon publicisták közé tartozott Szalay
, kik a gyökeres reform hirdetői a vakolásokkal szemben. (Csengery Antal)
- 4. (átvitt értelemben, ritka) <Szabadkőműveseknél> szertartásszerű összejövetelt követő vacsora.
- Szóösszetétel(ek): cementvakolás.
- vakolási; vakolású.