VETÉLY [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (elavult, irodalmi nyelvben)
Vetélkedés, versengés, verseny. □ Ohajtanók, hogy
énekesnőink valami nemesebb vetélyre gerjednének egymás között. (Vörösmarty Mihály) Vetély sem volna köztünk, mert mindhárman igaz barátnék vagyunk. (Szigligeti Ede)