VÖRHENY [e] főnév -t, -je [e] (csak egyes számban) (
orvostudomány)
<Lappangási időszak után> lázzal, hányással, torokfájással kezdődő fertőző (gyermek)betegség, amely előbb kicsiny kerek, utóbb sűrűn pontozott, bíborvörös foltszerű kiütéseket okoz, és súlyos szövődményekkel is járhat; skarlát.
Kitört rajta a vörheny; ráragadt a vörheny; vörhenyben fekszik; kigyógyult a vörhenyből; megkapta a vörhenyt. □ Másnap reggel rémülten hallottuk, hogy meghalt fertőző vörhenyben. (Kosztolányi Dezső) || a. Ez a betegség mint járvány.
Terjedt a vörheny. Megfékezték a vörhenyt.
- Szóösszetétel(ek): vörhenygyanús; vörhenymegbetegedés.