VÉGPUSZTULÁS főnév (választékos)
Olyan nagyarányú pusztulás, amelyben (csaknem) teljesen elpusztul, megsemmisül vki v. vmi. Anyagi, erkölcsi, szellemi végpusztulás. A tűzvész végpusztulással fenyegette a falut. □ Pest
1838-ban majdnem végpusztulásra jutott. (Vas Gereben)
végpusztulási.