VÁLPONT főnév (régies, irodalmi nyelvben)
<Életben, sorsban, döntésben> fordulópont. □ Csodás az emberszív, epedve vágyik, Fennen dobog egy-egy válpont felé, S midőn közel van vissza-visszaborzad. (Madách Imre) Hát most már itt vagyunk, édes jó hitvesem, a válpontnál. (Mikszáth Kálmán)