VÖLGYELÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (asztalosipar) A völgyel igével kifejezett cselekvés, művelet, ill. az a cselekvés, hogy vmit völgyelnek; barázdák vájása, vésése vmibe; hornyolás. A deszka, a lemez völgyelése.
- 2. (asztalosipar) Ennek eredménye: hornyolás, vájat. Keskeny, széles, mély völgyelés.
- 3. (tájszó) A völgyel (2) igével kifejezett cselekvés, művelet, ill. az a cselekvés, hogy kévéknek asztagba v. szekérre, szálas takarmánynak, szalmának kazalba v. szekérre rakása közben a rakományt középen lefogatják.
- 4. (tájszó) E cselekvés, művelet eredménye: a középre rakott kévék, ill. szálas takarmány v. szalma.
- 5. (régies, irodalmi nyelvben) Völgy (1). □ Lement az egész vadászsereg a középpontra, mely egy teknő alakú völgyelésben volt. (Vas Gereben) [A róka] megsejtett egy szakadékot
, s ebbe a völgyelésbe menekült. (Jókai Mór)
- völgyelési.