VONZÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a vonz igével kifejezett hatás; az a tény, hogy vki, vmi vonz vkit, vmit.
- 1. (tudományos) Az az erő, ill. hatás, amellyel a testek vonzzák egymást. Egyetemes vonzás; mágneses vonzás; az égitestek vonzásának törvénye; vonzást gyakorol vmire*: vonz (1) vmit. □ Vonzást és taszítást ugyanaz a törvény kormányoz. (Karinthy Frigyes)
- 2. (átvitt értelemben, választékos) Az a hatás, amelynél fogva vki, ritk. vmi érdeklődést, rokonszenvet, vonzalmat kelt maga iránt. A szépség vonzása; vonzást gyakorol vkire*: vonz (23) vkit. Nem tudott ellenállni ennek a vonzásnak. □ Ha megszidom, szerelme a viszonzás. | Oh, bár imámban volna ennyi vonzás! (Arany JánosShakespeare-fordítás)
- Szóösszetétel(ek): 1. vonzásterület; 2. földvonzás; tömegvonzás.
- vonzási; vonzású.