Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÁLASZFAL főnév
  • 1. (építészet) <Épület belsejében> helyiségek elválasztására való csekély teherbírású, vékonyabb fal. Ma sokféleképp építik a válaszfalakat. || a. (ritka) <Dobozban, fiókban> a rekeszeket egymástól elválasztó lemez v. vékony deszka.
  • 2. (hajózás) <A hajótest üregének két szomszédos része közt> vízhatlan fal, mely megakadályozza, hogy az esetleg behatoló víz a hajótest egész belsejét elárassza.
  • 3. (növénytan) <A növény termésében> az a hártya- v. lapszerű képződmény, mely a magház rekeszeit elválasztja egymástól.
  • 4. (átvitt értelemben) Összetartozó és egymásra utalt személyeket mesterségesen és fölöslegesen elválasztó körülmény. Társadalmi, tulajdonviszonyokból eredő, vagyoni válaszfal; válaszfalat állít; válaszfalatemel; a válaszfalakatlebontja; vmilyen válaszfalat lerombol. A város polgárai közé vont válaszfalak leomlottak. □ Érezte, hogy maga s Etelka között egy új válaszfalt emel minden szavával. (Eötvös József) A férfi és nő közt is hiányzik e merev válaszfal. (Madách Imre)
  • válaszfalas; válaszfalú.