VONAKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon), (csak jelentő mód jelenben,
ritka,
régies:) vonakszik ..kosztok v. ..kszatok v. .kszotok, ..kszanak (-t ragos mértékhatározóval is)
- 1. Vki vonakodik: nincs kedve, hajlama vmihez, s ezért nem akarja megtenni, végrehajtani ismételt unszolásra v. sürgetésre sem; húzódozik. Vonakodik vmitől; vonakodik megtenni vmit; nem vonakodik: kérésre hajlandó <megtenni vmit>, készségesen <megtesz vmit>; vonakodva: nem szívesen, nem jószántából; ímmel-ámmal, kényszeredetten. A kormány nem vonakodott az erélyesebb intézkedésektől sem. Vonakodott elfogadni az ajándékot. Ne vonakodj már annyit, tedd meg, amire kérlek, amit mondtam. □ Hogyan? vonakszol? semmi zálogot, Csak egy szegény csókot se birjak-e? (Vörösmarty Mihály) Petőfi felkért az Életképekhez jövőre, nem is vonakodtam. (Tompa Mihály) Szerencséd van
, lovagias ellenfeled akadt. Csöppet sem vonakodott vagy húzódozott. (Krúdy Gyula) Az emberek vonakodtak közeledni hozzá. (Babits Mihály)
- 2. (ritka, elavult) Viszálykodik, huzakodik, marakodik (2). □ A magyarok fej nélkül vannak, most is vonakodnak a koronáért. (Arany János)
- vonakodás; vonakodó.