A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VONÓS melléknév és főnév

I. melléknév
1. (zene) Olyan <hangszer>, amelynek húrjai folyamatos rezgésbe hozhatók azáltal, hogy a vonót végighúzzák rajtuk. Vonós hangszer a (mély)hegedű, a gordonka, a nagybőgő.
2. (zene) Vonós hangszerekre írt <zenemű>. Vonós kvartett, kvintett, szextett, trió; vonós szerenád.
3. (zene) Ilyen hangszeren játszó zenészekből álló <zenei együttes>. Vonós együttes.
4. (tájszó) Igás, igavonó <állat>. Vonós marha, ökör.
II. főnév -t, -ok, -a (rendsz. többes számban) (zene)
1. Különféle hangszereken játszó együttesekben, kül. szimfonikus zenekarokban vonós hangszeren játszó zenész. A vonósok ma ugyancsak kitettek magukért. Minden vonós dicséretet érdemel.
2. (csak többes számban) Vonós hangszer mint zenekarban szereplő szólam. Az új téma a vonósokon szólal meg.
Szóösszetétel(ek): vonóshármas; vonóskar; vonósötös.