Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VONÍT [2] tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni (elavult) <Ember, állat a testén vmely részt> hirtelen megránt, megvon, félrehúz, félrevon. Vállat vonít: gyors mozdulattal, hirtelen vállat von. □ Lejteget a párduc, s agyarogva [= agyarkodva] vonítja bajúszát. (Vörösmarty Mihály) Hidegen vonítasz a dologra vállat. (Arany János)
  • Igekötős igék: megvonít.