VONAT [1] tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
- 1. (régies, választékos) Gondoskodik, intézkedik, hogy vkit, vmit vhová vonjanak. Kínpadra vonat vkit. □ Nagy kegyelem zászlót vonatott tornyára, S megadá a várost életre-halálra. (Arany János)
- 2. (átvitt értelemben) Felelősségre, kérdőre stb. vonat vkit: intézkedik, odahat, hogy vkinek a felelősségre, kérdőre stb. vonása megtörténjék. □ Aki elárulja, amit mondok, bűnperbe vonatom. (Mikszáth Kálmán)
- vonatás; vonatható; vonató; vonatott.