VIZELÉS [e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (kissé
választékos)
A vizel igével kifejezett cselekvés, művelet; az a tény, hogy vki vizel.
Gyakori, nehéz vizelés; ágyba, nadrágba vizelés. || a. (
orvostudomány)
Éjjeli vizelés: annak a betegsége, aki éjjel az ágyba vizel.
- Szóösszetétel(ek): vizelésinger.
- vizeléses; vizelési.