Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -en [e] Olyan irányú, helyzetű, mint a nyugvó víz felszíne; a függőlegesre merőleges. Vízszintes repülés; vízszintes helyzet, irány, vonal. □ A rohanó vonat mentén vízszintes irányban szakadt az apró hó. (Krúdy Gyula) Vili vízszintesen feküdt, a mennyezetre bámulva. (Kosztolányi Dezső) Az ifju fák tövén | acélkék köd lebeg vízszintesen. (Radnóti Miklós) A rajzoló fiatalember nyugodt, a gépies mozdulatokkal vízszintes vonalakat húzott. (Nagy Lajos) || a. (mértan) A függőlegesre merőleges. Vízszintes tengely, vonal. || b. (földrajz) Vízszintes tagoltság, tagozódás: a szárazföldek partvonalának tagoltsága, tagozódása öblök és félszigetek váltakozása által.
2. Vízszintesre (állít) v. vízszintesbe (hoz) vmit: vízszintes helyzetbe (á. v. h) vmit.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (mértan) Vízszintes (I) egyenes, vonal. Húzz, szerkessz merőlegest a vízszintesre!
Szólás(ok): (tréfás) nem fog vízszintesen meghalni: olyan nagy gazember, hogy (még) akasztófán fogja végezni.