Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VALAMIREVALÓ [e] melléknév
  • 1. Külső és belső tulajdonságaira nézve olyan <személy>, aki (vmilyen tekintetben) a kívánatos mértéket megüti; számba vehető. Egyetlen valamirevaló legény van a tanyán. Nem volt egyetlen valamirevaló táncosa sem, csak éretlen kamaszok. □ Ha egy valamire való ifjat láttak, Elrabolták. (Arany János) A naplóban minden valamirevaló férfiembert megemlítettek. (Krúdy Gyula)
  • 2. Többé-kevésbé megfelelő; jobbfajta; használható <tárgy>. Ha egy valamirevaló kocsit lát, mindjárt jól szemügyre veszi. Minden valamirevaló boltban kapható. □ A Figyelő … hangosan szokott panaszkodni valamirevaló magyar nyelvtan nemléte felől. (Arany János)
  • 3. Olyan, akinek, amelynek bizonyos tekintélye van, akit, amit bizonyos mértékben becsülnek. Valamirevaló ember nem tesz ilyet. □ Akinek csak valamirevaló neve van, ajtót szokott nyitni ránk. (Jósika Miklós) E ház igen kevés valamirevaló családdal van összeköttetésben. (Tolnai Lajos)
  • 4. (gyak. tréfás) A maga nemében jófajta. Éjfél előtt minden valamirevaló férj hazamegy. □ Minden valamirevaló tolvaj az ilyen kutya időt választja műveleteihez köpönyegnek. (Mikszáth Kálmán) Jóllakni nem illik ilyenkor valamirevaló vadászkutyának. (Bársony István) Gyermekkoromban nem is volt valamirevaló kocsis, akinek nem fiumei volt az ostornyele. (Tömörkény István)