VAKSORS főnév
(régies, választékos) Véletlen (eset) v. véletlenek sorozata. □ Az ostoba
a vaksorsban bízik. (Vas Gereben) Amit a vaksors eltévesztett, az emberakarat helyrepótolhatja. (Jókai Mór) || a. (régies) Sorshúzás, ill. ennek eredménye. □ Akikre a vaksors esett, azok gazdát cseréltek aznapra. (Mikszáth Kálmán)
vaksorsú.