VÁKUUM főnév -ot, -a, (
bizalmas) vákum
(
tudományos) Légüres tér. || a. (
műszaki nyelv) Olyan tér, amelyben a légnemű anyag(ok) ritka volta v. ritkítása miatt a légköri nyomásnál kisebb nyomás van.
A vákuum szívó hatása; vákuum keletkezik vhol.
- Szóösszetétel(ek): vákuumcső; vákuumfék; vákuumfőző; vákuumkészülék; vákuumüst.