VÍZUM főnév -ot, -a
Útlevél láttamozása vmely követség által, ill. a láttamozásban foglalt engedély az útlevél tulajdonosa számára, a követség képviselte állam területén be-, ki- v. átutazásra, ill. bizonyos ideig való ott tartózkodásra.
Átutazási, v. →
átutazó vízum; beutazási, v.
beutazó vízum. Vízumot kért a francia követségtől. Nehezen kapta meg a vízumot.
- Szóösszetétel(ek): vízumkényszer.
- vízumos; vízumú.