Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÍZFEJŰ [e] melléknév és főnév
  • I. melléknév (csak a 2. jelentésben:) -bb
  • 1. Olyan <személy, főként csecsemő, gyermek>, akinek koponyaüregében, ill. agyában szokatlanul sok savós folyadék gyülemlett össze, agykoponyája rendellenesen nagy, s nehezen csontosodik; agyvízkóros. A vízfejű gyermek szellemi képességei igen lassan fejlődnek. □ Egy szép nap Idalia egy kis vízfejű fiúval ajándékozta meg a férjét. (Ambrus Zoltán)
  • 2. (átvitt értelemben, gúnyos) Ostoba, hülye <személy>. Bamba, ügyetlen, vízfejű ember.
  • 3. (átvitt értelemben, gúnyos) Rendellenesen megnövekedett, felduzzasztott, aránytalanul nagy, terjengős <szervezet, település, tevékenység>. Vízfejű főváros; vízfejű központi irányítás; vízfejűvé duzzasztott hivatal.
  • II. főnév -t, -ek, (-je) [e, e] (átvitt értelemben, gúnyos is) Vízfejű (1–2) személy. Mit akarnak megint ezek a vízfejűek? Nézd ezt a szerencsétlen vízfejűt! □ Hát persze, te vízfejű … Micsoda buta fejed van! … Nem emlékszel, mi történt este? (Karinthy Frigyes)
  • vízfejűség.