VITET [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], vitessen [e-ë]
Odahat, gondoskodik arról, eléri, hogy vki, vmi vhova vigyen vkit, vmit.
Az orvos a beteget azonnal kórházba viteti. A reggeli lapokat a szobájába vitette. □ Leste az ifjú
, hogy kivel Viteted holmid s kinek akarod, Ha meredek jön, nyujtani karod?
(Tóth Árpád) Elvetemült uszító! Fegyházba vitetlek azonnal! (József Attila) || a.
Viteti magát: a)
vkivel: hagyja, hogy vki vigye.
Nézd a nagy lurkót, hogy viteti magát; b)
vmivel: hagyja, hogy vmi (pl. ár, tömeg) vigye; sodortatja magát; c)
vhova: gondoskodik róla, eléri, hogy vhová vigyék.
Autóval vitette magát a kórházba. || b. (
népies) Hagyja, hogy helyette más vki vigyen vmit.
Nem szégyelli magát? Apjával viteti a csomagot.
- Igekötős igék: átvitet; bevitet; elvitet; előrevitet; felvitet; hátravitet; hazavitet; kivitet; körülvitet; levitet; odavitet; végigvitet; visszavitet.
- vitetés; vitetett; vitethető; vitető.